GISta Hungarorum

Több, mint térkép: történeti térinformatikai rendszer

OTKA K 111766 projekt

OTKA K 111766: Térinformatikai rendszer kiépítése Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia történetének tanulmányozásához (1869-1910)

A pályázat célja egy olyan térinformatikai környezet létrehozása (beleértve a hardveres és szoftveres állományt), amely képes arra, hogy tetszőleges szempontrendszerű, de kötött formátumú statisztikai táblázatok adatait térképeken megjelenítse, a megjelenítést automatizálja (GIS). A GIS segítségével lehetőség nyílik nagy mennyiségű adat együttes kezelésére (beleértve a matematikai műveleteket) ezáltal jelentősen lerövidítve a kutatás időigényességét. Cél egy felhasználóbarát, átlátható, nyilvános és bővíthető adatbázis kialakítása.

Az alapkutatás célja a történeti Magyarország (Horvátországgal) valamennyi településének, továbbá az Osztrák- Magyar Monarchia járásainak térképi megjelenítése, valamint a népszámlálási adatok település- és járásszintű elektronikus rögzítése (1880-1910) oly módon, hogy a keletkező adatbázis az alaptérképekkel összekapcsolható legyen. Ez lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági jelenségek térbeli aspektusainak és azok változásának vizsgálatát, elősegítve a komparatív és trendkutatásokat.

A projekt konkrét eredményei (output):

  1. Az Osztrák-Magyar Monarchia járás szintű digitális térképének elkészítése és feltöltése adatokkal (adatbázis-építés).
  2. A történelmi Magyarország település szintű digitális térképének elkészítése és feltöltése népszámlálási adatokkal (adatbázis-építés).
  3. A digitalizált alaptérképek és az összeállított adatbázisok összekapcsolásával tematikus térképsorozat készítése járás- és településszinten.
  4. A munkafolyamatok elvégzésére alkalmas szoftverek beszerzése, használati útmutató és tanulmányok készítése, munkaállomás létesítése.
  5. Térképek, kartogramok, adatsorok publikációja és elemzésük.

A 19. századi Magyarországon nemzetközileg is elismert színvonalú állami statisztikai adatgyűjtés folyt. Ennek digitális feldolgozása azonban máig hiányos. Számos problémát az eddig elért nyilvánvaló eredmények ellenére sem sikerült megoldani. Az adatok digitalizálása (KSH-NEDA, KlimoTheca, http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika, http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi) ugyan javította a hozzáférési lehetőségeket, de a digitalizált formátum nem alkalmas azonnali felhasználásra. Köztes-Európa, illetve a Monarchia történetéről megjelent atlaszok nem egységes szerkezetűek, és adatbázisuk nem is mindig hozzáférhető, vagy bővíthető.

A tematikus térképek nagy része nem GIS alapú, nem automatizált, így nagy mennyiségű adat együttes kezelése nehézkes. Az 1880-as népszámlálási eredményeket adatbázisban rögzítették, de a többi adat és alaptérkép híján komparatív vizsgálatokra nem alkalmazható. Az 1910-es felekezeti és etnikai adatok szintén elérhetők adatbázisba rendezve, de egyéb gazdasági-demográfiai mutatók rögzítésére nem került sor.

A Habsburgermonarchie IX/2. kötetének térképsorozata járásszintű adatközlést alkalmaz az osztrák tartományok esetén, míg Magyarország esetében megyeit. Ugyanígy a Rónai-féle Közép-Európa atlasz sem térinformatikai alapú. A történeti Magyarország GIS alapú, településszintű térképén eddig csak etnikai és felekezeti adatok ábrázolása történt meg (Kocsis K.), noha még számos folyamat térbeli aspektusának tanulmányozását segíthetné elő (foglalkozásszerkezet, demográfia, ipar, mezőgazdaság, közlekedés. stb.) E kutatással e régi hiányt szeretnénk pótolni.

Törekvéseinkben motiváló erőt jelentett, hogy miközben a geoinformatika megjelenésével a földrajz és a regionális tudományok művelői már régóta használják az automatizálható tematikus térképészet lehetőségeit, addig a történettudomány nem igazán él a statisztikai adatok tömeges térbeli megjelenítésének és elemzésének eszközeivel. Ezért Magyarország történeti térszerkezetének kutatásában a történettudomány a lemaradásban van. Az előrelépéshez szükséges a modern térszemlélet, s a térinformatika és statisztika módszereit integrálni a történeti kutatásokba. Ugyanígy a történeti földrajz művelői számára is jelentős segítséget jelenthet egy ilyen vizualizált adatbázis léte, miként a regionális kutatásokban (területi egyenlőtlenségek) érdekelt kutatók számára is hozzáadott értéket jelenthet a recens folyamatok történeti előzményeinek kutathatóvá válása.

Kiindulási hipotézisünk, hogy a rendszer kiépítése meggyorsítja a kutatásokat, az adatok szűrését, rendezését, elemzését, értékelését. Az adatok térbeli megjelenítése könnyíti az átláthatóságot, lehetővé teszi a folyamatok térbeli sajátosságainak és időbeli változásának vizsgálatát és lehetőséget ad új következtetések levonására. Egyszerre teszi lehetővé a lokális és a regionális sajátosságok vizsgálatát, s könnyíti meg a trend- és korrelációs vizsgálatokat. A rendszer lehetővé teszi magasabb matematikai műveletek gyors futtatását (korreláció, regressziószámítás,főkomponens- analízis, klaszteranalízis, korrespondencia analízis, diszkriminancia-analízis), új mérőszámok kialakítását (egy főre vagy területegységre jutó és %-os), mind folyamatokat, mind állapotot bemutató térképsorozatok gyors előállítását.

Jellegéből következően a kutatás inter- illetve multidiszciplináris. Az alkalmazott módszerek tudományterülettől függetlenek, de a történettudományban eddig háttérbe szorultak, a kimeneti eredmények mind a történészek, demográfusok, geográfusok, etnográfusok stb. számára hasznosíthatók. A projekt megvalósítására is intézmény- és tudományközi együttműködés keretében teszünk kísérletet (MTA BTK, ELTE, DE, PTE). Ahhoz, hogy a Magyarország 15 ezer településére kiterjedő térinformatikai fejlesztés (több millió adat bevitele, a településhálózat és a közigazgatás változásainak kezelése)sikeres legyen, történészek, geográfusok, geoinformatikusok együttműködése szükséges.

A csapat

Név Intézmény Szakterület Drótposta Honlap
Bottlik Zsolt ELTE történelem-földrajz, GIS
Demeter Gábor MTA BTK TTI történelem-földrajz
Frisnyák Zsuzsa MTA BTK TTI történelem, közlekedés
Jakobi Ákos ELTE földrajz, GIS, regionális elemzés
Nagy Béla MTA BTK TTI térképészet
Nagy Mariann PTE gazdaságtörténet
Németh Gábor DE GIS
Pénzes János DE földrajz, regionális elemzés ,
Radics Zsolt DE történelem-földrajz ,
Szabó Gergely DE földrajz, GIS
Szulovszky János MTA BTK TTI néprajz, történelem


A projekt megvalósításába menet közben bekapcsolódott: Balázs Pál (Sopron), Bán Gergely (DE), Kollányi László (SZIE), Kollányi, Péter, Konkoly-Gyuró Éva (Sopron), Kővári Ágnes, N. Fodor János (ELTE) és Pap József (EKE).

Letölthető anyagok

A letöltésekhez a Google Chrome vagy az Opera böngészőt ajánljuk.

A kutatás az OTKA (K 111766) a KSH Könyvtára és az Augustin Hirschvogel Fellowship (IOS, Regensburg) támogatásával valósult meg.

In memoriam Katus László et Benda Gyula.

Creative Commons: CC BY-NC, vagyis: „nevezd meg! – ne add el!” Amennyiben ezeket az anyagokat használja, kérjük, tüntesse fel publikációiban, hogy a GISta Hungarorum (OTKA K 111766) fejlesztés felhasználásával készült. A itt közreadott anyagokat a közreadókon kívül más nem hozhatja kereskedelmi forgalomba.

Alaptérképek

A.) A projekt során az 1870-1910 között végbemenő társadalmi-gazdasági-demográfiai folyamatok tanulmányozásához elkészült a történeti Magyarország

  • településszintű (poligon típusú: MOtelepules)
  • településszintű (pont: MO_tel_KP; ahol a pontok a települések középpontjait reprezentálják)
  • járásszintű (poligon: MO Jaras)
  • járásszintű a tjv. városokkal (poligon: MO JarasVaros)
  • megyeszintű (poligon: MO_Megye)
  • törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokat tartalmazó (pont: TJVRTV_Pont1)
  • törvényhatósági jogú városokat tartalmazó (pont típusú: TJVPont1)

digitális GIS alapú térképe (Pszeudo-Mercator ill. Lambert-féle vetület, WGS 84 dátum, UTF-16 kódolású karakterkészlet). A térkép az 1910-es állapotokat tükrözi, 1:400 000-es méretarányban készült, tehát nem kataszteri pontosságú (az itteni határok nem fednek a kataszteri térképeken található határokkal).

A projekt során a történeti Magyarország 1870-1910 közötti társadalmi-gazdasági-demográfiai folyamatainak tanulmányozásához segédtérképként elkészült.

  • Magyarország vízrajza (tavak, hajózható folyamok és folyók – lásd: Topo alkönyvtár és vizrajz alkönyvtár shape file-jai: folyokL, folyokKM, to)
  • Magyarország úthálózata (állami, megyei és alacsonyabb rendű utak: allut, megyeiut, kozlut)
  • Magyarország vasúthálózata (shape: vasutvonal, vasutallomas)

A shape file-ok letölthetők itt (a csf, shp, shx és dbf file-ok mind szükségesek a megjelenítéshez).

Emellett rendelkezünk egy 1884-es 1:350 000-es méretarányú, kmz kiterjesztésű (vetületbe húzott, GoogleEarth-ben megjeleníthető, az ottani közigazgatási határokhoz képest azonban kb. 0,5-1 km-es eltérést mutató) településszintű térképpel, melynek GIS alapúvá tételére nem került sor.

A térkép letölthető itt.

B.) A projekt során az 1870-1910 között végbemenő társadalmi-gazdasági-demográfiai folyamatok tanulmányozásához elkészült a történeti Horvátország

  • politikai község szintű (poligon típusú: HR_PolKoz)
  • politikai község szintű (pont: HR_PolKoz_KP)
  • járásszintű (poligon: HR_Jaras)
  • megyeszintű (poligon: HR_Megye)

digitális alaptérképe (Pszeudo-Mercator vetület, WGS 84 dátum). A shape file-ok letölthetők itt (a csf, shp, shx és dbf file-ok mind szükségesek a megjelenítéshez).

A térkép az 1910-es állapotokat tükrözi, 1:400 000-es méretarányban készült, tehát nem kataszteri pontosságú (az itteni határok nem fednek a kataszteri térképeken található határokkal).

Figyelem! A magyar és a horvát részek térképi felbontása és hierarchiája eltérő! Horvát részről a statisztikai összegzésekben településszintű kimutatással nem találkozunk, a legrészletesebb felbontást az etnikai adatok mutatják (adóközség szintű adatok). Az adatok zöme politikai község szinten jeleníthető meg, mely részletesebb a járásszintű magyar felbontásnál, de nem éri el a településszintű felbontás részletességét.

C.) A projekt során az 1870-1910 között végbemenő társadalmi-gazdasági-demográfiai folyamatok tanulmányozásához elkészült az Osztrák-Magyar Monarchia Ciszlajtán részeinek

  • régió
  • kerület (District) és
  • Gerichtsbezirk alapú

GIS alapú digitális térképe Pszeudo-Mercator vetületben (WGS 84). A shape file-ok letölthetők itt (a csf, shp, shx és dbf file-ok mind szükségesek a megjelenítéshez).

A térkép az 1910-es állapotokat tükrözi, 1:x00 000-es méretarányban készült, tehát nem kataszteri pontosságú (az itteni határok nem fednek a kataszteri térképeken található határokkal).

Segédanyagként a die Habsburgermonarchie IX/2-es kötetében található vasúthálózatot is GIS alapúvá tettük.

Figyelem! A ciszlajtán területekre adott három különböző felbontás nem ekvivalens a magyar megközelítéssel, de az azonos vetületi rendszer miatt lehetséges a magyar és ciszlajtán térképek egymásra nyitása és kombinálása (pl. Gerichtsbezirk – járás, kerület – járás, kerület – megye, stb.).

Figyelem! A kombinációs lehetőségeket behatárolja a csatolható adatok jellege: az eltérő statisztikai kérdésfeltevés miatt az OMM egyes részeiben bizonyos folyamatok-jelenségek nem tanulmányozhatók azonos közigazgatási hierarchiaszinten!

D.) Az 1850-1867 közötti – gyorsan változó közigazgatási beosztású – időszak tanulmányozásához a meglévő alaptérképekből hibrid (az eltérő adatstruktúra miatt a különböző területeket eltérő hierarchiaszinten megjelenítő, eltérő felbontású alaptérképekből összeálló) térképeket készítettünk a Habsburg Monarchia területére a rendelkezésre álló adatstruktúrához és a közigazgatási beosztáshoz igazodva. Ezek hasonló elven működnek, mint a fent említettek.

A hibrid térképek shape file-jai letölthetők itt. A shape-ek Pszeudo-Mercator vetületben (WGS 84 dátummal) készültek (a csf, shp, shx és dbf file-ok mind szükségesek a megjelenítéshez).

A térképek nem kataszteri pontosságúak (az itteni határok nem fednek a kataszteri térképeken található határokkal).

A korrespondencia táblázatok letöltéséhez kattintson ide.

A shape file-ok megnyithatók Mapinfo, ArcGIS, QGIS szoftverekkel.

Az ingyenes QGIS letöltéséhez kattintson ide.

A QGIS használati útmutatójának letöltéséhez kattintson ide.

Az ArcGIS használati útmutatójának letöltéséhez kattintson ide.

Adatbázisok

Az itt közölt adatbázisok mind hozzácsatolhatók a különböző szintű alaptérképekhez a közös ID alapján.

Magyarország esetében települési, járási és megyei szintű ID alapján lehetséges az adatok megfelelő térképhez csatolása.

Horvátország esetében politikai község, járás és megyei szintű ID alapján lehetséges az adatok térképhez csatolása.

Az OMM ciszlajtán részein a régió, District és Gerichtsbezirk szinten lehetséges az adatok kapcsolása a shape-ek attribútum táblájában és az adatbázisban található 1-1 kapcsolatot megvalósító közös ID alapján.

Nem minden adat érhető el minden hierarchiaszinten a statisztikai adatközlés sajátosságai miatt.

Általánosságban: az alacsonyabb hierarchiaszintű adatok magasabb szintre aggregálhatók Access vagy Excel segítségével.

A települési ID-k az 1910-es közigazgatási állapotokat tükrözik. Az ennél régebbi adatok esetén gyakran elvégeztük a szükséges összevonásokat, szétválásokat és ennek megfelelően láttuk el ID-vel az egyes entitásokat. Másként fogalmazva: 1-1 hozzárendelést igyekeztünk megvalósítani, tehát azonos ID-vel két település nem rendelkezhet (Például, ha egy 1910-es település 1880-ban még 4 önálló településből állt, akkor az 1880-as adatsorokban a 4 település adatait aggregáltuk, s az új entitást láttuk el ID-vel. A 4 eredeti település adatait nem töröltük, de önálló ID-t nem kaptak.) Ennek oka az volt, hogy így a jelenségek dinamikája is ábrázolhatóvá/elemezhetővé váljon (azonos entitásokat vessünk össze különböző időmetszetekben).

Ahol a fenti módosításokat, összevonásokat nem végeztük el, azt jeleztük a file/táblázat nevében.

Az egyes területekre vonatkozó statisztikai felvételezés eltérő mivolta miatt nem minden jelenség ábrázolható az egész térképi felületen (pl. Erdélyre az 1767-es és 1865-ös agráradatok), vagy a legfinomabb felbontásban.

A.) A projekt során elkészült a KSH köteteinek (MSK) digitalizálásával a szelektált (nem összes!) változók településszintű integrálása a történeti Magyarország területére.

A feldolgozás során használt kötetek:

  • A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Bp. Országos Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1882. http://mtdaportal.extra.hu/adatbazisok.html
  • A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása: Első rész. A népesség általános leírása községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 1. kötet. Kir. Központi Statisztikai Hivatal; Bp. 1902.
  • A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása: Második rész. A népesség foglalkozása községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 2. kötet. Bp. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1904.
  • A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája: A magyar mezőgazdasági statisztika fejlődése s az 1895. VIII. évi törvényczikk alapján végrehajtott összeírás főbb eredményei községenkint. Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Bp. Pesti Könyvnyomda Rt. 1897.
  • A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása: Harmadik rész. A népesség részletes leirása. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 5. kötet Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal; 1907.
  • A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 42. kötet Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal; 1912.
  • A Magyar Szent Korona országainak 1901–1910. évi népmozgalma községenkint. Magyar statisztikai közlemények. új sorozat, 46. kötet. Bp., Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1913.
  • A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 48. kötet Bp. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1913.
  • A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Harmadik rész. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 52. kötet. Bp. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1914.
  • A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. 4. r. A népesség foglalkozása a főbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai. Magyar statisztikai közlemények, új sorozat, 56. kötet. Bp., Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1915.
  • Magyarország községeinek háztartása az 1908. évben. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 39. kötet. Bp., 1913.
  • Jekelfalussy J. (szerk.) (1892): Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és lakjegyzéke. Bp.
  • Vargha Gy. (szerk.) (1878): Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. Bp.
  • Magyarország helységnévtára Bp. 1885, 1892.
  • Magyarország művelési ágak szerinti területe és földjövedelme. Buda, 1865.
  • Magyar Statisztikai Közlemények, 4. 7. 19. 27. 30. 32. és 50. kötetének kartogramjai
  • A 63 vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként és osztályonként az 1909. évi V. t.-c. alapján (az összes magyarországi vármegyére).

Lásd még: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika és http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?katalogus/temak/_tmp/statisztikai_adatok/

A feldolgozás során törekedtünk az időintervallum tágítására a jelenségek összevetése érdekében.

Az agrárstatisztika szemszögéből ez az 1767-es, 1865-ös, 1895-ös, 1910-es évmetszeteket jelentette. Sajnos a kimutatások jelentős tartalmi és területi különbségeket mutattak, ezért összevetésük nem teljes.

Iparstatisztika esetében az 1900-as és 1910-es évmetszet kiválasztása volt lehetséges.

Egyéb mutatók esetében az 1880-as és 1910-es adatokat integráltuk.

A településszintű adatbázis letölthető itt.

A településszintű adatbázis tartalmát és a változók leírását lásd itt.

Az Access-be integrált adatbázis jellege szerint relációs adatbázis. Lekérdezésekkel újabb (a KSH által nem rögzített), valamint fajlagos (%-os vagy 1 főre jutó adatok), továbbá időbeli változást bemutató változók állíthatók elő az alapváltozókból.

A tervező nézet tartalmazza a rövidített fejlécek eredeti formátumát. Az adattáblák dbf4 és xls formában exportálhatók és a megfelelő területet és hierarchiaszintet ábrázoló térképhez csatolhatók vizualizálás és további vizsgálatok elősegítése szempontjából. Az adatbázis SPSS szoftverrel elemezhető (térbeli mintázattal nem rendelkező jelenségek vizsgálatához).

Az adatbázis központi táblája tartalmazza a települések jogállását, járási, megyei és statisztikai körzet szerinti beosztását, azonosítóját, 1910-es nevét. Egy tábla tartalmazza a települések mai nevét, a mai országterületet. Egy további tábla tartalmazza az 1900-1912 közötti névváltozásokat valamint a földrajzi koordináta-értékeket. Az 1865-ös, 1880-as, 1895-ös és 1767-es táblák tartalmazzák a települések korabeli nevét, 1910-es ID-jét és a település-összevonásokat (a településnév-változások tehát egy irányba vizsgálhatók lekérdezések segítségével).

Az 1767-1910 közötti közigazgatási változások (összevonások-szétválások) nyomon követéséhez (erre az access formátumú táblák nem tesznek lehetőséget) segítségképpen 1895 előtti - eredeti adatokat és aggregált adatokat egyaránt tartalmazó, azokat színkiemeléssel jelző vagy megjegyzéssel ellátott – xls táblákat szintén feltöltöttük (letöltés itt).

A többi tábla statisztikai kimutatásokat tartalmaz: a KSH kiadványainak (MSK) adatain túl a postai, egyleti és áramtermelésre vonatkozó és úthálózati statisztikákat egyaránt. Levéltári alapadatok, eredeti népszámlálási ívek feldolgozására nem került sor (kivéve Sátoraljaújhely, 1870).

A rögzített adatok az eredeti adatoktól eltérhetnek, ennek két oka van: (1) az adatrögzítés során keletkezett hiba, (2) szándékos adatkorrekció (pl. az 1865-ös területhasználat nyilvánvalóan hibás adatai esetében - a többi esetben nem tettünk kísérletet az eredeti adatok javítására). Az 1910-es földjövedelmi statisztikából, mintegy 20 település adatai, a fuvarozási adatokból egy járás adatai adatrögzítési hiba folytán hiányoznak. Az alaptérképen néhány poligon (enklávék-exklávék) esetében a területi hovatartozás nem ismert – de minden településhez tartozik legalább egy poligon és pont.

A projekt során elvégeztük az alapváltozók járásszintű aggregálását. A számított, ill. fajlagos változók esetében ezt nem tettük meg (hiszen helytelen értékeket eredményező módszertani hiba lett volna), de (1) az adatbázis lehetőséget nyújt erre is lekérdezések és a magasabb hierarchiaszint ID-jének hozzárendelésével; (2) ez a művelet az aggregált alapváltozók segítségével is elvégezhető (pl. születések/lakosságszám = természetes szaporulat %). Megjegyzés: a járásbeosztást (ID) az 1869-es népesedési tábla tartalmazza.

Az aggregálás során keletkező járásszintű táblák xls formátumban letölthetők itt. (A MSK köteteiben publikált járásszintű kartogramokat is GIS alapúvá tettük, ezek szintén elérhetők ugyanitt).

A kutatás során integráltuk az 1895-ös megyei szintű mezőgazdasági statisztikákat, valamint az MSK köteteiben publikált megyei szintű kartogramokat is GIS alapúvá tettük.

A megyei szintű adatok elérhetők itt.

Figyelem! Ez esetben nem a településszinten rögzített adatok aggregálásáról van szó, hanem a településszintű adatbázisban NEM szereplő, egyéb változókról. (A települési adatok megyei szintre szintén aggregálhatók az ID-k és access lekérdezések segítségével – pl. ciszlajtán körzeti adatokkal való összevetésük igénye eseten).

A kutatás során településszinten rögzítettük (aggregáltuk) az 1892-es iparos és kereskedő címtár adatainak nagy részét. (Összevethető az 1900-as és 1910-es hivatalos iparstatisztikával és a nagyipari adatokkal).

B.) A kutatás során külön adatbázisban rögzítettük a Horvátországra vonatkozó adatsorokat. Ezek eltérő felbontásúak a magyar településszintű adatokhoz képest. Továbbá mivel nem minden esetben volt azonos a KSH kérdésfelvetése, a horvát adatsor jóval szerényebb, mint a magyar.

Az adatbázis szerkezete egyezik a magyar adatbázis struktúrájával. Az ID-k alapján lehetséges az adatok aggregálása magasabb hierarchiaszintekre is. Az adatok az 1880-as, 1895-ös, 1900-as, 1910-es évmetszeteket ölelik fel, de nem áll rendelkezésre minden mutató minden évből a statisztikai adatfelvétel sajátosságai miatt, ezért az időbeli változások összevetése korlátozott

A KSH kötetek adatbázisba rendezett adatai elérhetők itt.

A tervező nézet tartalmazza a mutatók részletes leírását.

Ezen kívül a regensburgi fejlesztésű (IOS) GeoPortOst digitális térképállományának felhasználásával járásszintű adatrögzítésre is sor került olyan adatok esetében, melyről részletesebb felbontású kimutatás nem állt rendelkezésre.

Ez az adatbázis elérhető itt.

A georeferált eredeti térképeket lásd: http://www.geoportost.ios-regensburg.de/geoportal/ (keresőszó: Kroatien)

C.) A kutatás során rögzítettük az osztrák népszámlálás Ciszlajtán térségre vonatkozó adatait (http://www.anno.onb.ac.at/ost.htm) a kötetekben közölt hierarchiaszinten az 1910-es évre. Az adatok adatbázisba való visszaolvasása megtörtént továbbá a die Habsburgermonarchie IX/2. kötetének térképeiből is. Így lehetővé vált ezek újbóli térképre vitele új intervallumokkal, színezéssel, eltérő hierarchiaszintű magyarországi-horvátországi adatokkal való kombinációja és az ábrázolás mellett az adatok statisztikai kiértékelése. Az időbeli változások tehát nem nyomon követhetők. Az adatfelvételezés sajátosságai miatt (az osztrák népszámlálás kérdősora nem azonos a magyarországival) nem minden jelenség ábrázolható az OMM egész területén, illetve nem azonos hierarchiaszinten.

Az adatbázis letölthető itt.

D.) A kutatás során rendelkezésre állt a Katus László professzor által különböző, 1850-1867 közötti osztrák forrásokból kigyűjtött, a gazdasági-társadalmi élet széles aspektusát felölelő, de mind időben változó, mind területenként eltérő léptékű entitásokra vonatkozó, ezért nehezen ábrázolható és időbeli komparatív vizsgálatok céljára is korlátozottan alkalmas adatbázis. Az adatok vizualizálása különböző speciális térképek kombinálásával lehetséges.

Az eltérő kérdésefeltevés és adatstruktúra miatt a két időpont adatai nem összevethetők, különbségtérképek készítési lehetősége korlátozott.

Az adatbázis xls formában letölthető itt.

Figyelem! A közigazgatási változások és az eltérő hierarchiaszinten publikált adatok miatt néhány esetben az xls file-ok ID kódolása hiányzik. A megfelelő alaptérkép kiválasztása után kell beírni az adatokat (a csekély számú entitás miatt ez nem jelentős többletmunka).

A fejlécek tartalmazzák a változók teljes körű leírását. Emiatt viszont GIS programban készül térképekhez (shape-file-okhoz) való kapcsolásuk csak változtatásokkal lehetséges (a fejléc csak egy sort és egy-egy cellát foglalhat el, tehát szükséges az információk tömörítése).

Az ArcGIS elvileg képes xls file beolvasására is a fenti módosítások megtétele után. Amennyiben a csatolás mégsem sikeres, akkor dbf4 formátumban érdemes az adatokat csatolni. (dbf4 az access régi verzióival előállítható: először az xls file-t importáljuk access táblaként, majd – a változók tulajdonságainak ellenőrzése /szám, szöveg, hibásan importált sorok/ után – dbf 4-ként exportálható. Figyelem! Két azonos nevű fejléc (ill. első 8 karakter) nem szerepelhet az adattáblában. Az exportálás során csak az első 8 karakter exportálása történik meg az adattáblából, tehát célszerű úgy megválasztani az elnevezést, hogy sok és egyértelmű információt tartalmazzon. Speciális karakterektől és a space használatától, elöl, hátul tartózkodjunk, mert hibaüzenet jelentkezhet)!

A rögzített változókkal további matematikai-logikai műveletek mind az Access-ben, mind az ArcGIS-en belül lehetségesek.

E.) A projekt előzményeként – kivitelezhetőségi tanulmányaként (draft project) – elkészült az 1870-es népszámlálás Sátoraljaújhelyre vonatkozó adatainak lakófél szintű térinformatikai feldolgozása.

Az adatbázis elérhető itt.

A projekt további eredményei

A.) Interaktív, webfelületen működő demo atlasz.

A mindennapi felhasználók számára a rögzített változókból Magyarország területére egy interaktív (nagyítható, a színskála mellett az entitások adatait is megjelenítő) webes felületen működő, mintegy 80 térképet tartalmazó atlasz demo verzióját készítették el a Kollányi testvérek az általuk fejlesztett AtlasBuilder program segítségével (www.terinfous.com).

A GISta Hungarorum demo atlasz elérhető itt.

B.) További mintegy 400 térkép felhasználásával szintén elkészült Magyarország történeti földrajzi atlasza: Atlasz a dualizmuskori Magyarország regionális társadalmi-gazdasági folyamatainak tanulmányozásához / A Historical Geographical Atlas of Hungary for the Regional Analysis of Socio-Economic Phenomena (1869 – 1910),

mely pdf formátumban elérhető itt.

Az eredetileg vállaltakon túlmenően hamarosan elkészül az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Horvátországot bemutató atlasz is.

C.) Tanulmánykötet a történeti Magyarország perifériáiról.

A kutatás multidiszciplináris jellegét nemcsak a felhasznált eszközök jellege, de kérdésfelvetése is biztosította. Tanulmányaikban a földrajzos kollégák arra keresték a választ, hogy

  1. melyek voltak Magyarország periferikus (és legfejlettebb) területei egykor, 1910-ben
  2. mely területek perifériák manapság
  3. milyen változók használhatók fel perifériakutatásokhoz – milyen eredményeket ad az eltérő változóválasztás
  4. mely változók szolgálhatnak proxy-ként a mai, perifériakutatásban alkalmazott változók helyett (hiszen a népszámlálások kérdésfeltevése alapvetően más volt 100 évvel ezelőtt, másrészt a fejlettséget leíró tényezők is megváltoztak – lásd pl. alfabetizáció)
  5. milyen korrelációs kapcsolat mutatható ki az egyes, általunk rögzített változók között, melyek tekinthetők független változóknak (melyek tehát alkalmasak egy vizsgálatban való felhasználásra).

A perifériakutatás eredményeként született, nyomtatásban is megjelent tanulmányok külön-külön és együtt letölthetők itt.

A projekt során született további tanulmányok elérhetők itt.

D.) Sátoraljaújhely, 1870

A projekt előzményeként – kivitelezhetőségi tanulmányaként (pilot project) – elkészült az 1870-es népszámlálás Sátoraljaújhelyre vonatkozó adatainak térinformatikai feldolgozása és többváltozós statisztikai kiértékelése is.

Demeter Gábor – Bagdi Róbert: A társadalom differenciáltságának és térbeli szerveződésének vizsgálata Sátoraljaújhelyen (A GIS lehetőségei a történeti kutatásokban). Debrecen–Budapest, 2016. 112. old.

A kötet letölthető itt.

E.) Önálló térinformatikai periodikák indítása

A projekt eredményeként sor került egy magyar (Történeti Térinformatikai Tanulmányok) és egy angol nyelvű (GIStorical Studies) elektronikus és nyomtatásban is megjelenő időszakos lap megalapítására.

Az első számok elérhetők itt és itt.

F.) Naptár a 2018-as évre (promóciós anyag)

Letöltés itt.