GISta Hungarorum

Több, mint térkép: történeti térinformatikai rendszer

Atlasz Magyarország történelmének tanulmányozásához. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1850–1869) / Atlas for studying the History of Hungary. Hungary in the Habsburg Monarchy (1850–1869)

Elérhető itt.

Atlasz a dualizmuskori Magyarország regionális társadalmi-gazdasági folyamatainak tanulmányozásához / A Historical Geographical Atlas of Hungary for the Regional Analysis of Socio-Economic Phenomena (1869 – 1910)

Elérhető itt. Az egyes képfile-ok címe az xls file-ban található.

Interaktív, webfelületen működő demo atlasz

A mindennapi felhasználók számára a rögzített változókból Magyarország területére egy interaktív (nagyítható, a színskála mellett az entitások adatait is megjelenítő) webes felületen működő, mintegy 80 térképet tartalmazó atlasz demo verzióját készítették el a Kollányi testvérek az általuk fejlesztett AtlasBuilder program segítségével (www.terinfous.com). A GISta Hungarorum demo atlasz elérhető itt.

Atlasz Horvátország történelmének tanulmányozásához 1870–1910 / Atlas for studying the History of Croatia (1870–1910)

Elérhető itt.

Kisatlasz a dualizmus kori Magyarország regionális társadalmi, gazdasági folyamatainak tanulmányozásához (1869–1910) / A Historical Geographical Atlas of Hungary for the Analysis of Socio-economic Phenomena (1869–1910)

Elérhető itt.

GIS térképekből egy történeti animáció. A vasúti közlekedés Magyarországon (1914–1915)

A nagy háború első évében a magyarországi vasutakat a hadsereg irányította, nem pedig a vasúti tisztviselők. Könnyű elképzelni, hogy ez a helyzet milyen feszültségeket teremtett a hadsereg és a vasutak között. Ez a feszültség háború előrehaladtával (ellátási nehézségek, élelmiszerhiány, drágaság, a háborús áldozatok növekvő száma) tovább növekedett. A MÁV vezető tisztviselői meg voltak győződve arról, hogy jobban és hatékonyabban tudnák irányítani a vasutakat a háborús helyzetben. Jobban és hatékonyabban tudnák működtetni a vasutakat nemcsak a hadsereg, de a polgári lakosság számára is.

A hadsereg és a vasutak közötti konfliktus eredményeként 1916-ban a MÁV egy rendkívül szokatlan dokumentumot adott közre. Ez a dokumentum a polgári forgalom korlátozásának eseteit részletezi (forgalomszüneteltetés) és ezek következményeit (forgalmi dugók kialakulása) a háború első évében. Ez az adatszerű dokumentum tehát napra készen közli a vasúthálózat működésében beálló rendkívüli eseményeket.

Az itt bemutatott animáció ebből a dokumentumból készült. A dokumentum adatait térképekre vetítettem, majd a térképekből készítettem egy rövid animációt. Első lépésben elkészítettem a dokumentum adatait tartalmazó Excel fájlt. Ennek részleteit felesleges leírni, az adatbázis felépítése kb. két napos munkát igényelt. A következő lépésben az Excel fájlt összekapcsoltam a Magyarország digitalizált vasúti térképével és ebből elkészítettem a térképeket. Tehát a háború első évének minden napjáról készült egy vasúti térkép. Legvégül a térképeket egyetlen animációban összefűztem.

Az animáció lejátszása előtt két lényeges adat. A háború első évében a magyarországi vasutakon 1,7 millió vonatszerelvény közlekedett. Ebből 261 ezer volt katonavonat.

Az animációról:

Az animációban négyféle jelkulcsot használtam. • A zöld színű vasútvonalakon nincs polgári áruforgalom. • A piros színű vasútvonalakon nincs semmilyen polgári közlekedés (áru- és személyforgalom), kizárólag katonai használat. • A kék színű körök jelzik azokat a településeket, amelyek vasúthálózatán forgalmi dugó alakult ki. • A lila négyzetekkel jelzett vasútvonalakat a hadsereg parkolásra használja. Ezeken természetesen nincs, mert nem is lehet polgári forgalom.

Összefoglalva: a zöld, piros és lila színek azt mutatják, hogy a katonai intézkedések hogyan korlátozzák a polgári forgalmat. A kék színű körök pedig a katonai intézkedések következményeit mutatják.

Az animáció VLC (vagy bármilyen H.264) médialejátszóval működik. További info: Frisnyak.Zsuzsa@btk.mta.hu

Frisnyák Zsuzsa, 2019

Az animáció elérhető ide kattintva.

A Kárpát-medence térszervezésének változásai (8-16. század) - Béta verzió

A térképek és a mögöttük lévő adatbázis olyan írott és régészeti forrásokon, valamint 1900 előtti helynévanyagon alapuló adatokat tartalmaz, amelyek kutatott téma szempontjából indikátorként használhatók. A projekt célja a Kárpát-medence térszervezésének - településhálózatának, központi helyeinek, populációdinamikájának és a gazdaságilag hasznosított erőforrásoknak - a vizsgálata a 8. és 16. század, vagyis a késő avar kor és a török hódoltság kezdete közötti időszakban.

Az adatbázis fejlesztése nem zárult le, mind a meglévő adatok pontosítása és kiegészítése, mind új adatcsoportok feldolgozása folyamatban van.

Adatbázis: F. Romhányi Beatrix (KRE Történettudományi Intézet)

Térinformatika: Németh Gábor (DE Földtudományi Intézet), Gyula Gergő (web-programozás)

A projektet a “Magyarország középkori Európában” Lendület Kutatócsoport (vezető kutató: Bárány Attila, DE Történettudományi Intézet) a és az NKFIH FK 128 978 projekt (Tudás, tájkép, nemzet és birodalom – vezető kutató: Demeter Gábor, MTA BTK Történettudományi Intézet) támogatta.

A webszerver elérhető: (http://193.225.239.5/)