Felhívás

A Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskolája és az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága a Pécsi Egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében 2017. november 17-én (pénteken) tudományos konferenciát rendez A Kárpát-medence történeti földrajza címmel.

Tisztelettel várjuk a pécsi konferenciánkra mindazok jelentkezését, akik a Kárpát-medence egészével foglalkozó, valamely jelenségcsoport teljes fejlődés- folyamatát, vagy annak egy történelmi szakaszát tárgyaló előadást tartanának kutatási témájukból. Emellett szívesen fogadjuk az egyes régiók, települések történeti földrajzi megjelenítését is.

Az előadások anyagát (tíz oldal terjedelemben, angol nyelvű tartalmi összefoglalóval) a Történeti Földrajzi Közlemények folyó évi 3-4. összevont számában megjelentetjük és azt a konferencia napján átadjuk, amennyiben a kéziratot 2017. szeptember 30.-ig elküldik a szerkesztőknek.

Nagyon reméljük felkérésünk elfogadását és várjuk 2017. június 30.-ig emailban a visszaigazolásokat (Kokai.Sandor@nye.hu), illetve a vállalt előadás címének közlését.

Pécs-Nyíregyháza, 2017. május 15.

Tisztelettel:

Dr. Dövényi Zoltán, a Földtudományok Doktor Iskola igazgatója

Dr. habil Kókai Sándor, a Történeti Földrajzi Albizottság elnöke

Dr. Süli-Zakar István (1945–2017)

Életének 72. évében elhunyt DR. SÜLI-ZAKAR ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének egyetemi tanára. Életműve, tanári, tudományos pályája és a földrajzi tudás méltó helyét biztosítani akaró közéleti tevékenysége jelentős hozzájárulás volt a magyar földrajztudomány, a debreceni földrajzoktatás és a Debreceni Egyetem fejlődéséhez. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte el az életét döntően meghatározó történelem-földrajz szakot. 1973-ban egyetemi doktori címet szerzett, 1984-ben elnyerte a földtudományok kandidátusa fokozatot, 1998-ban pedig megszerezte az MTA doktora fokozatát is. 1999-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. Hetvenedik évének betöltése után is aktív maradt mind a kutatásban, mind az oktatásban, valamint a doktori képzésben, mint a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Halála váratlan hirtelenséggel egy tevékeny tanítási nap közben következett be 2017. március kilencedikén, otthonában.

Élete, hivatása és munkássága az 1970–1975 között a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszékén eltöltött öt évtől eltekintve folyamatosan a Debreceni Egyetemhez kötődött, ahol 1975–1988 között a Gazdaságföldrajzi Tanszéken, annak névváltozása után 1988-tól a Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszéken tanított. Alapítója és 20 éven át folyamatosan vezetője volt az 1990. december 1-jén megalakult Társadalomföldrajzi Tanszéknek, amely ma a Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék nevet viseli. Tanszékvezetői munkája mellett 1992–1998 között az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Debreceni Csoportjának tudományos csoportvezetője is volt. Számos tantárgy oktatásában vett részt, legfontosabb előadásainak témakörei a népesség- és településföldrajz, a politikai- és történeti földrajz, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés és az Európai Unió regionális politikája volt; emellett számtalan szakdolgozat és diplomamunka készült irányításával. Vezetése alatt a tanszék igen komoly eredményeket ért el mind az oktatás, mind a kutatás terén, területfejlesztő földrajzosok százai kerültek ki a gyakorlatba. Az oktatás mellett nagy hangsúlyt helyezett diákjai nevelésére is. Világos okfejtései, széleskörű tudása mellett optimizmusa és jó kedélye is színesítette óráit.

Sokoldalú és eredményes tanári munkájának egyik legsikeresebb fejezete a Földtudományi Doktori Iskolán belül a Társadalomföldrajz–Területfejlesztés doktori program vezetése volt. 47 doktori hallgatónak volt a témavezetője, akik közül 2016-ig 35-en szerezték meg a PhD- fokozatot. Hogy milyen meghatározó szerepe volt Magyarország társadalomföldrajz-kutatói és felsőoktatási közegében, azt jól jelzi, hogy egykori tanítványai ma az ország számos kutatóintézetében, egyetemén és főiskoláján vannak jelen, sőt fontos pozíciókat töltenek be.

Egész pályafutása során különösen szívén viselte a határon túli magyarság támogatását, ami szakmai téren főként doktori hallgatók fogadásában, valamint az ottani egyetemeken, főiskolákon való oktatásban teljesedett ki; több intézményben volt vendégtanár Nagyváradtól Beregszászig, Csíkszeredától Kolozsvárig. De ugyanígy fontos feladatának tekintette a szomszéd országok szakmai közegével való kapcsolattartást, főleg a román, szlovák és ukrán intézményekkel és kutatóikkal való együttműködést, a határon átnyúló kapcsolatok közös kutatását és ápolását is.

Mind kutató-, mind oktatómunkájában fontosnak tartotta a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, társintézményekkel közös programok, kiadványok szervezését, megvalósítását, amelyekbe bevonta tanítványait is. Tevékeny szerepe volt az 1993-ban létrejött Kárpátok Eurorégió alapításában, az Eurorégió Tanácsának tagja és Regionális Fejlesztési Munkabizottságának elnöke is volt. 2005-ben a Nagyváradi Állami Egyetem doctor honoris causa címmel tüntette ki. A szakmai közéletben hazai és nemzetközi szinten egyaránt rendkívül aktívan vett részt. Az IGU Politikai Földrajzi Munkabizottságának és Faluföldrajzi Bizottságának tagja, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottságának társelnöke, a Településtudományi és Területfejlesztési Munkabizottság elnöke, a LACEPHARE CBC Project szakértői bizottságának tagja, az European Commission Association of European Border Regions (AEBR) külső szakértője, a Société de Géographie tiszteletbeli tagja és számos tudományos társaság tagja volt. A Magyar Földrajzi Társaság 2015-ben tiszteleti taggá is választotta. Tanításaihoz, világképéhez nem csak adatokból, szakmunkákból nyerte információit, hanem igazi földrajzos révén számos helyét bejárta a világnak Afrikától Japánig, s személyes kapcsolatokat épített ki a nemzetközi földrajztudomány jelentős képviselőivel is.

Tudományos kutatómunkájának fő területét a geopolitikai, területfejlesztési és regionális kutatások jelentették, fontos helyet kapott ezekben Északkelet-Magyarország aktuális területi problémáinak vizsgálata. Munkatársaival és tanítványaival elért eredményeivel meghatározta Északkelet-Magyarország területfejlesztésének társadalomföldrajzi alapjait. Kiemelt figyelmet fordított a mai területi folyamatokat meghatározó történeti okok feltárására. Fontosnak tartotta a regionális problémák történeti oldalának vizsgálatát is, különös tekintettel a Kárpát-medencére és Magyarországra. Bátorította, ösztönözte tanítványait történeti földrajzi kutatásokra és az utóbbi évtizedben több ilyen jellegű munkája is született. Alapító tagja volt az MTA Társadalomtudományi Bizottság Történeti Földrajzi Albizottságának. Kutatásainak eredményei mintegy 400 publikációban, főként hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, könyvekben találhatók meg. Több, olyan tanulmánykötetnek volt szerkesztője, amelyek kiváló lehetőséget nyújtottak hazai és határon túli kutatóknak, oktatóknak a bemutatkozásra, a fiatalok számára első eredményeik megjelenítésére.

Számos díja és kitüntetése mellett komoly elismerése életútjának, tudásának, személyiségének a 2017. március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetés, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, amelyet sajnos már nem tudott átvenni.

Egy nagy munkabírású és tudású, a tudomány és az oktatás iránt elkötelezett és munkásságával maradandót alkotó személyiség távozott körünkből. Emberi tartása, szakmai tudása, jó kedélye, optimizmusa hiányozni fog. Emlékét tisztelettel megőrizzük, szellemi örökségét továbbvisszük! Nyugodjék békében!

— Csüllög Gábor

Megjelent a Történeti Földrajzi Közlemények 2016/3-4. száma

A 80 esztendős Beluszky Pált köszönti a Történeti Földrajzi Közlemények 2016. évi 3-4. összevont száma, amely december közepén látott napvilágot. A kiváló földrajztudós tiszteletére közölt tanulmányok elektronikus formában elérhetőek honlapunkon is. A kötet tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.

Frisnyák Sándor professzor elismerései

A közelmúltban két kitüntetésben is részesült Frisnyák Sándor professzor, az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága tiszteletbeli elnöke. 2016. október 26-án szülővárosának önkormányzata a „Szikszó földrajza” c. monográfia írásáért és szerkesztéséért, „Pro Urbe Szikszó” kitüntetésben részesítette. 2017. január 22-én pedig a Tokaj-Hegyalján folytatott félévszázados kutató, tudományszervező, a történeti kultúrtáj világörökség részévé nyilvánítását kezdeményező (1988-1989) és a megvalósítást alapozó munkásságáért Tokajban a Magyar Kultúra Napján rendezett ünnepségen „Tokaj Kultúrájáért Díj” adományozásával ismerték el.

Megjelent a Történeti Földrajzi Közlemények 2016. évi 2. száma

A Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete és az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottságának közös folyóiratának ez évi második számának szerzői az abaúji-zempléni régió történetíróját, a Kárpát-medence várainak avatott kutatóját: a 70 esztendős Csorba Csabát köszöntik tanulmányaikkal. A címlapra kattintva megtekinthető a szám tartalomjegyzéke, s az egész szám letölthető honlapunk Történeti Földrajzi Közlemények menüje Folyóiratszámok almenüjében.

A Történeti Földrajzi Albizottság ülése

A Történeti Földrajzi Albizottság soron következő ülését 2016. október 20. 16. órakor tartja Budapesten, a Moha Házban (1143 Budapest, Gizella út 42-44.). A napirend témái: 1.) a Történeti Földrajzi Albizottság honlapja, 2.) a Történeti Földrajzi Közlemények anyagi kondíciói, 3.) a 2017 őszére tervezett történeti földrajzi konferencia, 4.) egyebek. Az Albizottság tagjai az ülésen vehetik át a Történeti Földrajzi Közlemények 2016/2. számát.